Disz iz máj csörcs

Egy roppant intelligens munkatársam felbosszantotta magát rajta, hogy tegnap a CM miatt 20 percet kellett várnia hazafele menet a farához nőtt autójában, és nem elég hogy csórikám hülye mint a seggem, ma reggel még meg is mutatta egy egész IT-részlegnek írt levélben, hogy mekkora taigetosz-pozitív egyed. Ezt most változtatás és kommentálás nélkül bemásolom ide:

Sziasztok,

Bocs mindenkitől ezért a levélért, alapvetően nincs bajom a biciklistákkal, de most felhúztak rendesen.

Szabályok:

1. menj a Wikipedia Random Article oldalára. A cikk címe az együttesed neve.
2. ugorj át a random idézetek oldalára és a legutolsó idézet, utolsó 4-5 szava lesz a bandád első albumának a címe.
3. végül a Flickeren az utolsó 7 nap legérdekesebb képeiből a harmadikat mentsd le, ez lesz a cd borítója, bármi is legyen rajta.
4. Opcionális: minimális képszerkesztő tudással kreáld egybe a 3 összetevőt.

(via Attilio)

Némmá, a nagy sietségben megfeledkeztem róla, hogy már több mint egy hónapja, február 25-én lett 5 éves a blogom. Szép jubilium ez, már középső csoportos lehetne az oviban.

És ha már évforduló, egy hete volt egy éve, hogy elköltöztem a mostani albérletembe. Repül az idő, mi?

Klikkelj rendszeresen a Twitter és a Tumblr oldalamra (haladó felhasználók nyilván az RSS feedekre iratkoznak fel), ha rövidebb, de gyakrabb bejegyzéseket akarsz olvasni tőlem/rólam. Ez sem szűnik meg itt, de az intenzitása aligha fog változni mostanában.

Peace!

Például arról, hogy múlt héten a kocsi belső visszapillantója fölötti lámpa egy egész napra égve maradt és leszívta az akkumulátort, de szerencsére a cégnél szart be hazafele induláskor, így volt aki betolja. Vagy arról, hogy az új Prodigy album szerintem milyen rossz, talán retrozni akartak, mint a Metallica, de az én fülemnek ez egyszerűen csak gagyi lett, mintha 90-es évek eleji C64 demokat hallgatnék. És írhatnék esetleg arról is, mekkora önpusztítást végzek már vagy fél éve, és mennyire nem vagyok kibékülve magammal és az életemmel.

De nem fogok.

Ajánlom, hogy olvassatok blogokat!

Emlékszem még, milyen felemelő érzés, mekkora megkönnyebbülés volt két évvel ezelőtt befejezni az egyetemet, megkapni a dipmlomámat és kacagni az egészen. Gratula, Zotya!

Dallos-Szilágyi Attila (1985-2009)

Na jó, oké hogy hádétévé kéccázé’ (200 ezer volt az a kibaszott bicikli), de mit érek vele, ha csak az Xboxszal tudom kihasználni a képességeit, mert ugye a kábeltévé szolgáltatók még vattafakk szinten vannak a nagyfelbontású tévéadással, hiába sugároz már néhány csatorna esetenként HD minőségű műsort, Bluray lejátszóm meg nincsen (miért nem vettél PS3-at inkább, te barom?), és ha lenne is, a Media Marktban kb. 12 féle fos filmet árulnak műsoros Bluray lemezen.

Össze kellett tehát kötnöm a kompúteremet a tévével, hogy HD mozgóképeket tudjak rajta megjeleníteni, de ez nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. Itt jegyezném meg, hogy akármilyen cool cég az Apple, cool termékekkel, nem szép dolog tőlük, hogy minden bizonnyal szándékosan tesznek kizárólag mini-DVI portot a Macbookba, ami nagyjából semmi másban nincsen, hogy még véletlenül se tudjál külső megjelenítőt rákötni addig, amíg nem veszel egy kis szaros mini-DVI to DVI adaptert, amit természetesen az Apple gyárt és árul 6200 forintért. Bosszankodva beszambáztam tehát az új iStyle boltba a Fórumban - úgyse voltam még -, hogy beszerezzek egy ilyet, és köpjetek le, de kicsit megijedtem amikor realizáltam, hogy két dekoratív fiatal csaj az eladó. Hálistennek cizellált szexizmusom szertefoszlott egy pillanat alatt, mert a lány egyből vágta, hogy mit keresek, sőt, volt is nekik a pócon.

Már csak egy standard DVI to HDMI kábelre volt szükségem célom eléréséhez, ami már nem ilyen fehér holló, és amiből az Electro Worldben és a Media Marktban 10 és 14 ezer HUF között van egy másfél méteres példány. Igen, jól látod. Szóval ezt az összeget azért mégsem akartam kiadni egy darab drótért, de szerencsére kaptam fülest dzsedajtól, hogy Bernádnál a Kétmalom utcán jóárasítva van a cucc. Elmentem tehát oda, ahol pedig középkorú néni volt az eladó, keziccsókolom, DVI to HDMI kábelt keresek. Igen persze van, 2900 HUF a 3 méteres. Azért mégsem mindegy, ugyebár.

Így tehát már minden adott volt, mégis megizzadt kicsit a tenyerem amikor dugdostam össze a drótokat, Windows-os beidegződésemnek köszönhetően paráztam tőle, hogy nem fog működni valami, driver, firmware, eszköz észlelése, anyámkínja. Na most elmondanám, hogy nézett ki az ominózus plug-in művelet: bedugtam a kábel végét a Macbookba, a laptop kijelzője villant egyet, és onnantól kezdve már vetítette a képet a másodlagos kijelzőre maximum felbontással (csak a tévén kellett a source-ot kiválasztani persze). Semmi telepítés, eszközdetektálás, plusz beállítgatás, csak valódi plug’n'play. Hozsánna néked, Cupertino!

Semmi nem akadályozott meg immár a valódi HD film élmény élvezetében, és esett is az állam lefele a láványtól, ahogy próbálgattam ki a cuccot. Az egyetlen csula a levesben, hogy bár a 720p minőségű videót kacagva játssza le a Macbook, az 1080p felbontásúba bele-beletörik a 2.2 GHz-es Core2 Duo bicskája. Beszaggat, és néha le is áll a VLC player, ennyire futja az erőforrásból a vadiúj technológiához, így aztán egyelőre a HD ready filmeket kell favorizálnom, és reménykednem a HD tévéadások minél gyorsabb elterjedésében.

Bámulatos, hol tart már a tudomány!